Átadták a felújított Kőképet (videóval frissítve)
Mintegy egy millió forintból újították fel a Szomolyai út végén található Kőképet. A régen határjelzőként funkcionáló létesítményt november 24-én adták át hivatalosan.
A Városszépítő és Városvédő Egyesület már évekkel ezelőtt elindította azt a folyamatot, amely során fokozatosan felújították a régi, rossz állapotban lévő, határjelzőként funkcionáló, 400-450 éves Kőképet. Elsőként a létesítmény talapzatát tették rendbe, az kapott új borítást, burkolatot, majd a létesítmény vázát korszerűsítették. Az elmúlt esztendőben ismét nagy munkába fogtak, hiszen a kőkép négy vakablakába újra belefestették az eredetinek megfelelő képeket. Ekkor újították fel a határkő tetőszerkezetét és a csúcsán található kovácsoltvas keresztet és félholdat. Az elmúlt héten pedig az emléktáblát is kihelyezték a Kőkép talapzatánál.
A munkálatok menetéről Pető Istvánné, az Egyesület elnöke számolt be a hivatalos átadó ünnepségen. Ezt követően Tállai András, térségünk országgyűlési képviselője, a Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkára köszöntötte a jelenlévőket, aki kiemelte, hogy országosan is ritka esemény, hogy kültéri szobrot avatnak fel. Kiemelte, hogy e határkő felújítása tisztelgés őseink és történelmünk előtt. Az államtitkár szavai után Répászky Zoltán, a Városszépítő és Városvédő Egyesület és az Öregdiákok Baráti Körének tagja mutatta be a kőkép történelmét, funkcióját.
Az ismertető gondolatok után dr. Fekete Zoltán polgármester adta át a városnak a megújult köntösbe öltözött határkövet, aki beszédében elmondta, hogy az a település, aki megbecsüli történelmét, az megérdemli a jövőjét is. Hozzátette, hogy a következő lépésként a temetőben található kőképet kell majd felújítani.
A Kőkép története
Ez a kőkép egy török korabeli emlék, amely unikumnak számít, hiszen hazánkban, a jászságban, a Dunántúlon több ilyen létesítmény található, de a kövesdi határkő a legmagasabb közülük. Ez, a kőből készült, mintegy 400-450 éves oszlop az 1552-es határkőként szolgált.
Erről írásos emlékek is fennmaradtak, például Tinódi Lantos Sebestyén költeményeiben, valamint Cserebi török utazó is megemlíti a kövesdi határjelzőt. A kőkép szerkezete alapjaiban véve az évszázadok alatt nem sokat változott. Az esztendők során főként a határjelzőként funkcionáló létesítmény fülkéiben elhelyezett festmények cserélődtek, de mindvégig hűek maradtak a történelemhez. Cserebi írásaiból maradt fenn, hogy a kőkép tetején akkor egy lófarkas zászló volt, alatta pedig a félhold. Ez jelképezte a török birodalmat. Amikor a törökök kivonultak az országból, akkor a kőkép tetején lévő zászlót levették, helyette egy keresztet raktak, alatta megmaradta félhold, amely azt jelképezte, hogy győzött a kereszténység.
Elsőként Jámbor László, a Jezsuita Rend vezetője kérte fel Kucka Mihály templomfestőt '37-ben, hogy a kőkép fülképibe fessen egyházi témájú, Jézus Szíve, Fájdalmas Szűz Anya, Szent István, és Szent Ignác képeket. Az 1950-60-as években felújították a kőképet, amelynek során Takács István freskófestő festette meg újra a képeket. A déli oldalon a Jézus Szíve, a keleti ablakban Szűz Mária, az északi fülkében Szent József, a nyugati oldalon pedig a Szent Család kapott helyet. A festék minősége miatt azonban ezek a festmények idővel lekoptak, ezért hosszú ideig eltűntek a képek a kőképről. 2011-2012-ben a Városvédő és Városszépítő Egyesület és az Öregdiákok Baráti Köre akciót szervezett, amely keretében részben társadalmi munkával felújították a kőkép talapzatát, a tetőszerkezetét, vaskeresztjét, illetve a fülkéit is. A vaskeresztet Szajcz János kovácsmester, a fülkék korhű festményeit pedig Demeter József rajztanár készítette. Az ablakokban helyt kapó festmények témái megegyeznek a Takács István által festettekkel.
