Komposztáljunk a kiskertekben is! (videóval)

Hulladéklerakók helyett, a szerves hulladékok hasznosíthatók, a kerti és konyhai hulladékokat visszajuttathatjuk a természetbe, melyektől egészségesebb, termékenyebb lesz a talaj. Költséget is meg lehet takarítani, például a bolti virágföldet helyettesíteni lehet.
Gyakorlat nélkül is belekezdhetünk.  A komposztálás nem más, mint irányított „humuszgyártás.”
A mikroorganizmusok anyagcseréjéhez két elem nélkülözhetetlen, a szén (C) és a nitrogén (N).
- Sok nitrogént kevés szenet tartalmaznak a gyümölcsök, zöldségfélék, fűnyiradék, virágok
- Kiegyenlített C:N arány a lombban
- Sok szenet, kevés nitrogént tartalmaz és jó vázanyag a gallyak, kezeletlen fa, faforgács
A konyhai hulladékokhoz és fűnyiradékhoz mindig jó struktúrájú vázanyagokat, azaz gallyakat, forgácsot kell hozzákeverni. A vázanyagokra azért van szükség, mert ezek biztosítják a komposzthalom átszellőzését, megfelelő környezetet teremtve az aerob mikroorganizmusoknak, melyek működésükhöz oxigént és levegőt igényelnek. Levegő hiányában az aerob baktériumok elpusztulnak, helyükbe anaerob, azaz rothasztó baktériumok lépnek. A rothadás közben kellemetlen szagok képződnek, ami kellemetlen a gazdának, kellemetlen a szomszédnak.
Az érési folyamat szempontjából meghatározó szerepet tölt be a nedvességtartalom is. Amennyiben túlszáraz a komposzthalom, gátolja a mikroorganizmusok aktivitását, ha túl nedves, rothadási folyamatok indulhatnak el. Akkor ideális a nedvességtartalom, ha olyan a halom állaga, mint egy nedves szivacs. Nem száraz, de nem is csöpög.
Lehetőség szerint olyan komposztálót válasszunk, amelyik közvetlenül a talajra helyezhető, vagy perforált aljú, biztosítva az átjárhatóságot a talajlakó élőlények és a komposzt között.
Mielőtt felállítanánk a komposztálót, célszerű a talajra először egy kb. 10 cm vastag fakéreg (mulcs), szalma vagy gallyakból álló réteget rakni, ez biztosítja majd az alsóbb rétegek átszellőzését. Erre az alsó rétegre váltakozva kell konyhai és kerti hulladékokat tenni.
Az anyagok bomlása és átalakulása következtében a komposzt térfogata csökken, összetömörödik. Ennek következtében a komposzt belsejéből kiszorulhat a levegő, kedvező feltételt teremtve a rothadási folyamatoknak. Ahhoz, hogy ezt megakadályozza, legalább egyszer, de a 9-12 hónap alatt legalább 2-3-szor ajánlatos vasvillával/lapáttal átforgatni azt.
A komposztáló méretét alapvetően az határozza meg, hogy mennyi komposztálandó nyersanyag keletkezik egy évben.
Kiskerti viszonylatban egy négyfős család számára egy-két 1-1,5 m3-es komposztáló szükséges.
A komposztálót félárnyékos, jól megközelíthető helyen kell kialakítani. Kb. egy évet kell várni, hogy érett komposztot kapjunk.

Matyó Kertbarát Egyesület
Herkely Károly