Ugrás a tartalomhoz

Élménybeszámoló egy angliai továbbképzésről

Mezőkövesd hírei

 A Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanáraként április 7-től Scarborough-ban vettem részt kéthetes tanártovábbképzésen, de ez a történet még az előző év augusztusban kezdődött, amikor a Tempus Közalapítvány Comenius Kurzuskatalógusában (http://ec.europa.eu/education/trainingdatabase/search.cfm) keresgetve, olyan tanfolyamot találtam, amiről úgy éreztem, hogy nekem szervezték.

A képző intézménnyel (Anglolang Academy of English) történő kapcsolatfelvétel és pozitív visszajelzés után nekiláttam a pályázatírás gyötrelmeinek. Majd november kaptam meg a választ, hogy a szerencsés kiválasztottak között vagyok és elutazhatok két hétre tanulni egy hamisítatlan angol tengerparti kisvárosba. Temérdek előkészület várt rám, hiszen mindent magamnak kellett megszerveznem: a beiratkozást, a kapcsolatfelvételt a családdal, akik a szállást biztosították és nem utolsó sorban az utazást, hiszen Scarborough Londontól ötszáz km-re az Északi tenger partján fekszik és nem egyszerű odajutni. A 14 órás út alatt először repültem, majd a repülőtérről vonattal jutottam be Londonba, ahol a híres londoni tömegközlekedést használva busszal jutottam el arra a pályaudvarra, ahonnan északra indulnak a vonatok (King’s Cross) és még ekkor sem volt vége, hiszen York-ban át kellett szállnom. Közben természetesen minden csatlakozást el kellett érnem, de megérte, hiszen csodálatos két hét várt rám. Az ott töltött idő alatt a továbbképzést szervező iskola nevezetesen az Anglolang részéről sokan , sokat tettek, azért, hogy az Európa különböző szegletéből (pl. Törökország, Svájc, Bulgária, Finnország, Lengyelország, Svédország, Németország, Franciaország stb.) odasereglett fejlődni kívánó tanárok jól érezzék magukat és élményekkel, tapasztalatokkal és egyre magabiztosabb angol nyelvtudással térjenek haza. A csoportbeosztásoknál szem előtt tartották, hogy az egy országból érkezettek külön csoportba és külön vendéglátó családhoz kerüljenek, ezáltal minél jobban

rá legyenek kényszerítve a nyelvhasználatra. Velem kapcsolatban igazán könnyű dolguk volt, ugyanis egyedüli magyar voltam az egész tanfolyamon, de könnyen lehet, hogy egész Scarborough-ban így én kéthétig senkivel nem tudtam magyarul beszélgetni. Büszke voltam arra, hogy magam képviselhettem az országot, Mezőkövesdet és a Szent László Gimnáziumot. A kis matyó rózsát minden papírra vagy elégedettséget mérő kérdőívre (feedback sheet) rárajzoltam. A délelőtti és délutáni órákon rengetek témát érintettünk többek között szó esett az angol oktatási rendszerről, az
ottani tanárok tanítási módszereiről és feltételeiről (pl. a legtöbb iskolában a tanár dolga a tanítás és minden mást az asszisztense végez, aki ugyanúgy bent van az órákon), a kötelező óraszámokról, a diákok fegyelmezéséről, de beszélgettünk aktuális gazdasági kérdésekről, mint a munkanélküliség és azon belül a fiatalok aránya. Kaptunk információt az angol társadalom rétegződéséről, a parlament működéséről, de érintetünk irodalmi (Roald Dahl), történelmi (York, Whitby apátság, Scarborough fair) témákat is. Érdekes volt ellátogatni egy ottani középiskolába, megtapasztalni az egyenruhás angol iskolaéletet és belepillantani a felfedezésen alapuló oktatásba (explanation based learning), ami azért már nálunk sem idegen, de van még mit tennünk ezen a téren. Az Anglolang gondoskodott arról, hogy a szabadidőnket is minél tartalmasabban töltsük el: mozi és színházlátogatást szerveztek, de kirándultunk a festői középkori hangulatú Yorkba, Whitby-be és természetesen Scarborough nevezetességeit is megmutatták. A város tengerközelsége egy szárazföld belsejébe zárt ország lakójának felejthetetlen és nehezen adható át ez az érzés olyanoknak, akik még sohasem jártak tengerparton. A végtelen tengert és a homokos partot még emlékezetesebbé tette a nem tipikus angol időjárás, hiszen az ottlétem alatt egyszer sem esett az eső, bár hűvös volt, de sütött a nap.
A hazaérkezésem után rengeteget meséltem a tapasztalataimról, élményeimről természetesen a család és a barátokon kívül, a kollégáimnak és diákoknak. A prezentációk során büszkén mutattam be, hogy megálltam a helyem, hogy tanárként milyen érzés tanulni és a
"katedra" másik oldalán lenni, hogy a tanulás nem ér véget bizonyos életkor elérésével vagy az iskolák befejezésével (Lifelong Learning). Végezetül pedig hangsúlyozni szeretném a nyelvtanulás fontosságát és a lehetőségek kihasználását, amit a nyelvtudás nyújt. A világ innen egy kisvárosból borzasztó nagynak és ijesztőnek tűnik, de ha kilépsz és elutazol már kicsi lesz.
Mezőkövesd, 2013. május 15.

Nagyné Szalmási Ildikó 30/630-8255

Kapcsolódó hírek