Kéményseprés – gyakran elhangzó kérdések (A Mezőkövesdi VG Zrt. és a Tiszaújvárosi Katasztrófavédelmi kirendeltség közös tájékoztatója)
MIÉRT VAN SZÜKSÉG KÉMÉNYELLENőRZÉSRE?
A háztartások komfortját biztosító épület-gépészeti berendezések használata rejt magában bizonyos kockázatokat, esetenként akár életveszélyt is. A háztartási tüzelő-berendezések és a hozzájuk kapcsolódó égéstermék-elvezető berendezések (kémények) használatából fakadó veszélyeket jelentősen csökkenti a rendszeres időközönként végzett, kötelező ellenőrzés.
A kéményseprő munkája tehát a jogszabályok alapján elsősorban ellenőrzés, szükség esetén tisztítás, melynek szükségességét a kéményseprő dönti el – természetesen a kapcsolódó felelősséget is a kéményseprő viseli.
A feltárt hiányosságok kijavítása minden esetben a tulajdonos feladata.
MIÉRT KELL OTTHON MARADNI AZ ELLENőRZÉSKOR?
Az ellenőrzés elsődleges oka, hogy így csökkenthetők minimális szintre a kémények használatából eredő kockázatok, azaz rendszeres ellenőrzésükkel és karbantartásukkal biztosítható az emberi élet és az ingatlanok védelme. Emellett jogszabályi kötelezettség a kéményseprőt beengedni. A 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet előírja az ingatlan tulajdonosának a közszolgáltatás ellátásához szükséges helyi feltételek biztosítását, így különösen az érintett helyiségekbe való bejutást.
MIÉRT CSAK MUNKAIDőBEN JÖN A KÉMÉNYSEPRő, ÉS MIÉRT NEM ADNAK MEG PONTOS IDőPONTOT?
A vizsgálatra legtöbbször 8 és 16 óra között kerül sor, de minden esetben nappali világosság mellett. Ennek oka, hogy a kéményellenőrzés, bizonyos hibák felderítése, csak megfelelő fényviszonyok mellett végezhető. Adott esetben a padlásterek, kéményjáratok, tetőjárdák megközelítése munkabiztonsági okokból csak ezen időszakban történhet.
A 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet előírásainak megfelelően a kéményseprő a tervezett munkavégzésre egy napot jelöl meg. Ennek oka, hogy az egyes ingatlanokban a szolgáltatás elvégzéséhez szükséges tényleges idő függ az ott feltárt esetleges hibáktól és hiányosságoktól, azaz az ütemezés ennél pontosabban nem tervezhető. Ugyanez okból fordulhat elő, hogy a kéményseprő nem az előzetes terveknek megfelelő időpontban, hanem hamarabb jelenik meg. Ilyen esetben a kimaradt lakásokat újra végigjárja a tervezett napon is.
HONNAN TUDHATOM, HOGY MIKOR JÖN A KÉMÉNYSEPRő?
A jogszabályoknak megfelelően a kéményseprő legalább 8 nappal előre a helyben szokásos módon értesíti az ingatlanok tulajdonosait, tehát pl. kifüggesztett hirdetményen, vagy a helyi képújságban. A munkaterv megtekinthető a helyi önkormányzatok hirdetőtábláján. Mezőkövesden a Mezőkövesdi Újságban is megjelenik a szolgáltatás tervezett időpontja. Ha a tulajdonos, használó, vagy megbízott a megadott időpontban nem tartózkodik otthon, vagy az ingatlanba más okból nem lehet bejutni, a kéményseprő „Munkavégzési értesítő” nyomtatványon tájékoztat a következő időpontról.
MIT TEGYEK, HA NEM JÓ A KÉT MEGADOTT IDőPONT EGYIKE SEM, VAGY HA EGYIK ELLENőRZÉSKOR SEM VOLTAM OTTHON?
A díjak alacsonyan tartása érdekében és a kéményseprés jogszabályba foglalt, előre ütemezett jellege miatt az ingatlantulajdonosnak nincs módja a megadott két időpont megváltoztatását kérni.
Amennyiben a két időpont egyike sem megfelelő, vagy a két időpont egyikében sem biztosította az ingatlanba történő bejutást, a 2012. évi XC tv. 9 § (1) f bekezdése alapján Önnek a második meghiúsult alkalomtól számított 30 napon belül igénybe kell vennie a szolgáltatást. Erre vonatkozó igényét csak egyedi megrendelés keretében tudjuk befogadni, melyet a szolgáltatási díj mellett kiszállási díj is terhel. A megrendelés telefonon, személyesen (az ügyfélszolgálaton), vagy a társaság elektronikus levélcímén keresztül történhet. Az elektronikus megrendelés beérkezését követően munkatársaink a megadott elérhetőségeken kapcsolatba fognak lépni Önnel időpont-egyeztetés céljából.
MILYEN KÉMÉNYÉRT KELL FIZETNI, ÉS MILYENÉRT NEM?
A jogszabályok szerint, ha egy égéstermék-elvezetőre (kéményre) bármilyen tüzelőberendezés van csatlakoztatva, azt használatban lévőként kell nyilvántartani, tehát ellenőrzés- és díjköteles, függetlenül a készülék használatától. Szintén ellenőrizni kell a tartalék égéstermék-elvezetőket. Tartalék égéstermék-elvezető az, amelyik üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés.
Használaton kívüli égéstermék-elvezető az olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták. Az ilyen égéstermék-elvezetőt nem kell ellenőrizni, tehát nem is díjköteles.
Kollégáinknak az ellenőrzés időpontjában talált állapot alapján kell dolgozni, tehát nem megoldás, hogy „akkor majd leszerelem”.
MIKOR KELL A KÉMÉNYDÍJAT FIZETNI?
A 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 11.§ (4) pontja alapján „A díjat az ingatlan tulajdonosának, … az ellenőrzést, szükség szerinti tisztítást követően kell megfizetnie.”
MI TÖRTÉNIK, HA VALAKI NEM ENGEDI BE A KÉMÉNYSEPRőT?
A második alkalommal is zárva talált lakásokat 30 nap elteltével a közszolgáltató köteles átjelenteni az elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak, azaz a katasztrófavédelemnek, aki súlyos esetben akár több tízezer forintos tűzvédelmi bírsággal is büntetheti az ingatlan tulajdonosát.
MI TÖRTÉNIK A 2013-BAN A REZSICSÖKKENTÉS ELőTT KIFIZETETT DÍJAKKAL?
A közszolgáltatás díjait több jogszabály is részletesen szabályozza. Azonban egyetlen jogszabály sem köti a díjak megállapítását naptári időszakhoz abban az értelemben, hogy bizonyos időszakra (félévre, vagy évre) határozná meg a díjak mértékét. A kéménydíjak mértéke – egyszerűsítve – a kémények típusától függ, illetve az ahhoz kapcsolódó és elvégzendő feladatoktól.
A rezsicsökkentésről szóló törvény ezért nem foglalkozik a díjak visszamenőleges rendezésével. Egyszerűen megszabja, a 2013. július 1.-től számlázható felső díjhatárt. (Az áramszámlából sem kérhetjük vissza a rezsicsökkentés előtti, ahhoz képest kifizetett díjtöbbletet.)
A munkadíjakat egyébként a jogszabályokon kívül a helyi önkormányzatok rendeletei is szabályozzák, azokat nem a szolgáltató határozza meg.
VAN-E TEENDőM, HA BÁRMILYEN VÁLTOZTATÁST SZERETNÉK VÉGEZNI A FűTÉSSEL, KÉMÉNNYEL KAPCSOLATBAN?
Igen, a jogszabályok szerint a tulajdonost bejelentési kötelezettség terheli, az ingatlan tulajdonjogának, vagy használatának változása esetén. Szintén bejelentést kell tenni a szolgáltatónak új égéstermék elvezető kivitelezésének megkezdése előtt, és újonnan szerelt, felújított, átalakított, vagy újonnan használatba venni kívánt égéstermék elvezető használatbavétele előtt is. Tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere, új tüzelőberendezés üzembe helyezése előtt, szintén kéményseprő-ipari szakvélemény szükséges, mint ahogy meglévő égéstermék elvezető bontását, funkciójának megváltoztatását, használaton kívül helyezését, ill. bármilyen átalakítást megelőzően is.
A kéményseprést szabályozó jogszabályok: 2012. évi XC. törvény, 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet, 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet, valamint az önkormányzatok helyi rendeletei.
A Főkétüsz KFt. Kéményseprési kisokos c. tájékoztatójának felhasználásával.
Mezőkövesdi VG ZRt. Tiszaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség
