Ugrás a tartalomhoz

FELHÍVÁS! VESZETTSÉG ELLENI VÉDEKEZÉS

Mezőkövesd hírei

1. A veszettség gyógyíthatatlan, embernél, állatnál egyaránt halálos kimenetelű betegség.
2. A betegség legfőbb terjesztője a RÓKA.
3. A védekezés leghatékonyabb, legkorszerűbb módszerét – a rókák veszettség elleni vakcinázását – Európában évek óta sikerrel alkalmazzák. 1992 októberében hazánkban is megkezdődött a rókák vakcinázása. Első alkalommal a nyugati határövezetben, az osztrák határtól számított kb. 25-30 km-es sávban került kihelyezésre a csalétekvakcina.

4. A vakcinát tartalmazó fólia kapszulát az ember számára bűzös, de a rókák által kedvelt ízű és szagú csalétekbe rejtik, amely kb. 4 cm átmérőjű, kb. 1,5 cm magas, szürkésbarna színű. A róka, miközben megeszi a csalétket, szétrágja a kapszulát is, így a vakcina bejut a szervezetébe.
5. A csalétek kihelyezése kis magasságból, repülőgépről történik.
6. A csalétekbe helyezett vakcina emberre, állatra ártalmatlan, VESZÉLYT NEM JELENT. A kihelyezett csalétekhez ennek ellenére NEM SZABAD HOZZÁNYÚLNI! Semmi esetre sem szabad felvágni, vagy széttörni, mert a vakcina vírus a bőrbe, szájba, szembe, orrba, sebbe kerülhet. Amennyiben ez mégis megtörténik, az alábbi biztonsági előírásokat kell alkalmazni:
    a.) Ha a vakcina ép bőrfelületre kerül, elegendő a jódtartalmú     fertőtlenítőszerrel vagy ennek hiányában 70%-os alkohollal történő lemosás.     Mindkettő beszerezhető a gyógyszertárakban. A jódtartalmú fertőtlenítőszer     használata során keletkezett barnás folt szappanos lemosással eltávolítható.     Ilyen jellegű érintkezés estén védőoltásra nincs szükség.
    b.) Ha az oltóanyag friss sebbe vagy nyálkahártyára kerül, haladéktalanul     ORVOSHOZ KELL FORDULNI!
7. A helyi vakcinázási kampány megkezdésétől számított tizennégy napig  az ebeket megkötve, vagy zárva kell tartani (ebzárlat), és csak pórázon szabad közterületre vinni. A jelzett időszak alatt a kezelt területen  TILOS A LEGELTETÉS! Ezek a korlátozó intézkedések elsősorban a vakcinázás hatékonyságát segítik azzal, hogy a kóborló ebek vagy legelő állatok ne vehessék fel a róka számára kihelyezett csalétkeket.
8. Aki a vakcinázott területen elhullott vadon élő, vagy háziállatot talál, a tetemet hagyja érintetlenül, és haladéktalanul ÉRTESÍTSE A LEGKÖZELEBBI ÁLLATORVOST, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOT VAGY VADÁSZTÁRSASÁGOT.
9. Kérjük, a fentiekről gyermekét is tájékoztassa!
10. További felvilágosítással az Önök körzetében élő állatorvosok és orvosok szolgálnak.

A HELYI VAKCINÁZÁSI KAMPÁNY IDőPONTJA:
2014. április 9–14-ig.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal


TÁJÉKOZTATÓ
Rókák veszettség elleni orális immunizálása
2014. április 5 – április 19.



A veszettség az egyik legrégebben ismert, embert és állatokat egyaránt megbetegítő, a tünetek jelentkezése esetén halálos kimenetelű fertőző betegség. A világon még napjainkban is évente 30-40 ezer ember hal meg ebben a betegségben. Hazánkban a 70-es, 80-as évek óta az úgynevezett „erdei veszettség” okoz nagy problémát. Ennek legfőbb terjesztője a róka.

A Vidékfejlesztési Minisztérium folytatja az 1992-ben elkezdett, évente kétszeri (áprilisban és októberben) végrehajtott, rókák veszettsége elleni immunizálási programot. A 2004-ben elnyert, három évre szóló Phare-pályázat és saját költségvetési forrás eredményeként az ország egész területén végrehajtott vakcinázás nagyon eredményes volt, a 2007. őszi kampánnyal befejeződött. A védekezés természetesen azóta is tart. Az EU támogatásával ez év tavaszán is sor kerül az ország valamivel több, mint 56 ezer km2 -es területrészének vakcinázására.

Az április 5-vel kezdődő és várhatóan mintegy két hétig tartó vakcinázási kampányt a VM NÉBIH irányításával a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága koordinálja.

Az előkészületek már jóval korábban megkezdődnek. A vakcinázási kampányt szervezők és a technikai végrehajtást végzők március közepétől minden érintett megyében szakmai értekezleten tájékoztatják a résztvevőket a 2013. évi őszi kampány eredményeiről, és a 2014. évi tavaszi kampány feladatairól. Ekkor kapják meg a vadászatra jogosultak a tájékoztató anyagokat és a mintagyűjtéshez szükséges eszközöket. Ekkor kerül kihirdetésre az adott megyében a vakcinázás konkrét időintervalluma, az egyes megyék területéről beküldendő mintamennyiség, valamint a mintagyűjtés kezdete, vége.

A vakcinázási kampányban közreműködtek a megyei Kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai, a Földművelésügyi Igazgatóságok Vadászati és Halászati Osztályai, a regionális és kistérségi ÁNTSZ-ek, a települések önkormányzatai, és nem utolsósorban az ország immunizálásra kijelölt területeinek valamennyi vadászatra jogosultja.

A kampányidőszakban közel másfél millió adag, csalétekbe rejtett vakcina döntő hányadát repülőgépekről juttatjuk ki a területre, amelyek az országban hat repülőtérről, szigorú előírások szerint, precízen tervezett útvonalakon és program alapján startolnak, és megyei ütemezésben (folyamatos ellenőrzés alatt) végzik munkájukat. Az ország kijelölt területének minden km2 -ére átlagosan 20 adag csalétekbe rejtett vakcina kerül (kivéve a településeket, a folyókat, tavakat, közutat, vasutat).
Azokon a területeken, ahol nem célszerű, vagy tilos repülni, gyalogosan, kézzel kerül sor a vakcina kihelyezésre (pl. a Balaton Somogy és Zala megyei parti települései közelében, Záhony térségében és repülési tilalmi övezetekben).

A vadászatra jogosultak fontos feladata a kampányokat közvetlenül megelőzően a lakosság tájékoztatása. A hivatásos vadászok ennek érdekében a vadászterületük több forgalmas pontjára feltűnő piros színű, kétnyelvű plakátokat helyeznek ki, és a települések hirdetőtábláira is kikerülnek a megfelelő tájékoztatást adó Felhívás c. plakátok. Az önkormányzatok a rendelkezésükre álló eszközökkel (helyi rádió, tv, újság, stb.) segítik a lakosság minél pontosabb informálását.

A már évek óta tartó vakcinázás eredményeként jelentősen lecsökkent Magyarországon a veszettségi esetek száma. Amíg 1992 előtt évente átlagosan mintegy 1400 esetet regisztráltak, 2004-ben a bejelentett esetek száma alig haladta meg a százat (124 eset), 2009-ben már csak 1 veszettségi esetet jelentettek hazánkban. 2010 első felében öt esetet regisztráltak (a beteg állatok mindegyike az országhatáron – Szerbia felől – átkelve jutott át hazánk területére), míg 2011-ben, 2012-ben, és ebben  az esztendőben eddig nem állapítottak meg veszettségi esetet.

Ugyanakkor, 2013 szeptemberében Kecskemét környékén diagnosztizálták  a betegséget egy rendellenesen viselkedő rókában. A múlt év őszén ennek eredményeként a NÉBIH gócoltást rendelt el, majd idén tavasszal tovább növelte a védekezésre kijelölt területet. Annak ellenére, hogy a veszettségi esetszámok idén tavaszra átlépték a harmincas számot is, – a korábbi időszakok kedvező tapasztalatai alapján – bizakodóak, hogy a kiterjesztett kezelési területtel megóvják a már mentesnek tekinthető területeket a veszettség vírusától.

A munka eredményességét – az őszi veszettségi góc ellenére is – igazolja a korábbi veszettségi esetek nagyságrendekkel történt csökkenése. Az eredmények ellenére a folyamatos kontroll nem maradhat el. A vakcinázás után (egy hónapos várakozást követően) a vadászterületek kezelőinek a vakcinázott területekről meghatározott számban – a hatósági állatorvosok útján – rókákat kell vizsgálatra küldeni a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára. Ott a szükséges kontroll-vizsgálatokat elvégzik.

Noha a veszettség elleni beavatkozás az ember érdekében történik, annak inden terhét a VM és intézményei viselik. A humánegészségügyért felelős tárca mind ez ideig nem tudott hozzájárulni a költségekhez.

Bár a veszettség elleni védekezés már hosszú ideje tart, az ország mentességéig még további évek vannak hátra. A WHO előírása szerint az a terület nevezhető veszettségtől mentesnek, ahol két egymást követő évben nem regisztráltak veszettségi esetet. Ennek eléréséhez még komoly erőfeszítésekre van szükség. Annál is inkább állítható ez, mert a szomszédaink közül csak Ausztria, Szlovákia tart a mentesítés hozzánk hasonló fázisában, míg Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Románia hasonló módszerrel védekezik a veszettség ellen, mint hazánk, de még számos eset fordul elő. Ukrajna, valamint a fenti országok felől – a veszett rókák bevándorlásának kockázata miatt – továbbra is rendszeres védekezésre kell fölkészülni. Ezért a veszettség elleni vakcinázást a következő években is folytatni kell.

Budapest, 2014. március

Vidékfejlesztési Minisztérium
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Kapcsolódó hírek