hu en de pl
ma 2019. június 26. (szerda) 16:46 János, Pál névnapja van





A népi romantikától a dzsentri regényekig

Tót atyafiak, a Beszterce Ostroma, a Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete város. Ezen, mindenki által ismert művek szerzőjével, Mikszáth Kálmánnal foglalkoztak az irodalomkedvelők az Irodalmi Kávéház Klub május 6-ai összejövetelén.


Török Ferenc, klubvezető a neves magyar újságíró, író életpályában, írói munkásságának alakulásában véli felfedezni Mikszáth Kálmán egyediségét. Az előadó a neves szerző első önálló művének az „Elbeszélések”-nek az 1874-es megjelenésétől egészen haláláig felvázolta az író pályáját, munkásságát. Elmondta, hogy az igazi Mikszáthról az 1880-as évektől lehet beszélni, amikor is főműfajává vált a regény, azonban addig számos területen írt. Az első munkája még a Jókai romantikán alapult, majd főként  cikkei jelentek meg a Szegedi Naplónál, illetve később budapesti napilapoknál. Az 1881-82-ben megjelenő Tót atyafiak és A jó palócok című köteteinek a témáját már a népi romantika adta. Majd belekóstol az anekdotikus realizmusba, szatirikus novellákat, politikai karcolatokat ír. De ez sem még az igazi Mikszáth. Ezt követően kezdett el kedvelt műfajának, a regénynek hódolni és így születtek meg a dzsentri regényei. Ilyen például a dzsentri ún. úri Don Quijote típusát felelevenítő  Beszterce ostroma című műve, vagy a dzsentri másik jellegzetes típusát, az úri svihákot bemutató Két választás Magyarországon című regénye. A századfordulón pedig jöttek a nagyregények, amelyek egyben sajátos korrajzok is: a Különös házasság, a Noszty fiú esete Tóth Marival, vagy épp A fekete város.
A foglalkozás keretében Mikszáth Kálmán magánéletéről, politikai szerepvállalásáról, újságírói tevékenységéről is beszélgettek a klubtagok.

M. Zs.



Vissza

Hirdetés

Webkamera: Kavicsos-tó
és Szabadidőpark



VLC Media Player letöltése

 


Weboldalkészítés