Matyók Csíksomlyón (videóval frissítve)

A nemzeti összetartozást szimbolizáló ünnepségre civil szervezésben összesen 35 mezőkövesdi és tardi zarándok indult útnak, akik az ünnepi szentmise mellett meglátogatták Erdély több nevezetességét.
A résztvevők május 21-én hajnalban keltek útra. Induláskor a zarándokok egy hímzett matyó rózsával díszített tarisznyát kaptak ajándékba az utazás szervezőitől.
Az ártándi határátlépést követően az Erdély kapujának nevezett Király-Hágónál pihentek meg először. Ezt követően útjuk a cifra palotáiról elhíresült Bánffyhunyadon keresztül vezetett tovább. A különleges, zömében nyílászárók nélkül tornyosuló hatalmas épületeket a településen élő jómódú romák építették figyelemfelkeltés céljából. A házaknak egyébként nincsen funkciója, üresen állnak az udvarokon.


Különleges sóbánya

A következő megállót a tordai sóbánya jelentette, ahol a több mint 300 méter hosszú turista útvonalon idegenvezető kalauzolta el a csoportot. Az első írásos emlékek arról tanúskodnak, hogy már 1075-ben is folyt a só kitermelése, ami kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1932-ig tartott. A tordai bányában sohasem használtak robbanóanyagot, kizárólag kézi és állati erőt alkalmaztak a kitermelés során. A több évszázados bányászat ellenére még most is annyi „fehér arany” van itt, hogy 100 évig az egész világ sószükségletét ki tudná elégíteni. A sóréteg vastagsága a legszélesebb részen meghaladja az 1200 métert, de átlagot tekintve is 250 méter széles. A barlang falait és mennyezetét a fáklyák és a gyertyák lángja feketére „festette”, ugyanakkor van olyan terem, ahol a hófehér ásványi anyagot meg lehet kóstolni. Az elmúlt években több nagyszabású fejlesztést hajtottak végre a bányában, így igazi turisztikai látványosság várja a látogatókat. A sportolási és gyógyulási lehetőségeken túl egyebek mellett egy csónakázótavat is kialakítottak.
Torda másik ismert természeti jelensége a tordai hasadék, ahová a csoport tagjai szintén ellátogattak. A kialakulásház több legenda is fűződik. A legismertebb történet szerint Szent László seregei itt csaptak össze a kunokkal. A magyar uralkodó a többszörös túlerőben lévő ellenséggel szemben visszavonulót fújt és Isten segítségét kérte. A fohász meghallgatásra talált, a hegy a magyar sereg mögött kettéhasadt.


Néprajzkutató nyomában

Szejkefürdő Székelyudvarhelytől mindössze 1 km-re fekszik. A víz gyógyító hatását egy lábait áztató pásztor fedezte fel 1766-ban. A hely azonban nem csak a gyógyfürdőjéről ismert. Az ingatlan 1877-ben Orbán Balázs néprajzkutató tulajdonába került, aki elsőként gyűjtötte össze az erdélyi települések néprajzi kincseit. Halála után Szejkefürdőn temették el, ahol munkássága előtt tisztelegve, a sírhoz vezető úton egy 13 székelykapuval díszített sétányt építettek.
A csoport tagjai az első napot a Csíksomlyói Kegytemplom-és Kolostorban zárták. Itt a zarándokok megtekintették és megérintették a Szűz Mária-kegyszobrot, mely után  a Bálványosfürdőn lévő szálláshelyen pihenték ki a nap fáradalmait.


Koszorúzás és a Hargita

A zarándoklat második napját Nyergestetőn kezdték a hívek, ahol megkoszorúzták a  mezőkövesdi kopjafát. Kevesen tudják, hogy az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc végéhez közeledve egy 200 székely honvédekből álló csapat többször is visszaverte a jelentős túlerőben lévő orosz cár seregeit Nyergestetőn. A hősiesen küzdő magyar honvédek végül egy román pásztor árulása miatt szenvedtek vereséget. A kövesdi zarándokok a koszorúzás után közös imádkozással tisztelegtek a hősök emléke előtt.


Csodálatos Hargita

A matyó zarándokok ezt követően a Madarasi-Hargita 1801 méter magas csúcsát vették célba. A székelyek Szent hegyéhez vezető úton a csoporthoz csatlakozott Csirmaz István, a Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola igazgatója és a családtagokból, illetve barátokból álló „csapata”. A verőfényes napsütés és a nyárias meleg mellett különös látványt nyújtottak az árnyékosabb helyeken „megbúvó” hóbuckák, melyek szomszédságában, a tavasz hírnökeként gyönyörű lila krókuszok pompáztak a hegygerincen. A zarándokok közel egyórás sétát követően értek fel a csúcsra, ahol gyönyörű panoráma tárult a szemeik elé, ugyanis a szép időnek köszönhetően gyakorlatilag egész Erdélyt lehetett látni. A Szent hegy tetején épített kőhalmok és a kopjafa erdő misztikus hangulatot teremt. A kövesdi hívek a matyó motívummal ellátott kopjafát megkoszorúzták, imádkoztak és elénekelték a magyar, valamint a székely himnuszt.
Az ünnepséget követően a karcagi zarándokokkal együtt érkező dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel is találkozhattak a mezőkövesdi hívek.
A hegy lábánál elterülő Ivó község határában, Csirmaz István igazgató és csapata egy ízletes bográcsban készült babgulyással vendégelte meg a matyó zarándokokat. A második nap zárásaként a festői környezetben található Szent Anna-tóhoz látogattak a csoport tagjai, majd a közös fotózás után visszaindultak szálláshelyre.


Közös áhítat

A zarándoklat legfontosabb eseményét minden esztendőben a Csíksomlyói búcsú jelenti. A csoport már korán reggel útnak indultak a szentmise helyszínére, a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregbe. Az út során mintegy 12 km-t gyalog tettek meg a hívek. A kövesdi csoport tagjai közül többen is matyó motívumokkal díszített ruhában várták az ünnepi eseményt. Ezen felül egy Mezőkövesd feliratú táblát és egy feszületet emeltek magasba. Már a szentmise megkezdése előtt három órával hatalmas sorokban kígyózott a tömeg Csíkszereda és Csíksomlyó utcáin. Az út mentén árusok kínálták portékáikat, köztük zömében népi kézműves alkotásokat, ízletes ételeket, valamint székely népi motívumokkal díszített fából, bőrből, üvegből és porcelánból készített ajándéktárgyakat.
A szentmise kezdetéig, a becslések szerint több mint félmillióan gyűltek össze, és közülük sokan ajándékot vittek Szűz Mária tiszteletére.


Üzenet: Légy hűséges

Az ünnepi szentmisén a zarándokok teljes búcsúval járó pápai áldásban is részesültek, mégpedig abból az alkalomból, hogy a csíksomlyói Mária-kegyszobor idén 500 éves, ezért a 2015-ös esztendőt jubileumi Mária-évnek hirdették meg. A szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta, akinek szentbeszéde a hűségről szólt. Az érsek a hit, valamint a szülőföldhöz és a nemzethez tartozás hűségéről, továbbá az anyanyelv megtartásának hűségéről beszélt a híveknek, amely a magyar nemzet fennmaradásához is elengedhetetlenül fontos.
A szentmise végén a hívek elénekelték a magyar, valamint a székely himnuszt, amit nagyon sokan könnyek között énekeltek végig.
A kövesdi zarándokok az ünnepi szentmise után a napot a Bálványosfürdő fölött húzódó Büdös-barlang megtekintésével zárták.


Természeti és építészeti csodák

A zarándoklat befejező napján a Csíkszeredától mindössze néhány kilométerre fekvő Madéfalván állt meg először a csoport, ahol megkoszorúzták a madéfalvi veszedelemként ismertté vált magyar áldozatok emlékművét. A hivatalos adatok szerint 1674. január 7-én 200 székely esett itt áldozatul a Habsburgok értelmetlen vérengzésének, egyes források szerint azonban az elesettek száma elérte a 400 főt. Ezt követően két természeti csoda, a Gyilkos-tó és a Békási-szoros megtekintése szerepelt a programban. A mintegy 3 km hosszú szorost gyalog járták végig a résztvevők. A földből átlagosan 1200 és 1400 méter közötti magasra emelkedő monumentális kőfalak között sétálva különleges érzés járja át az embert, míg az út mentén egy kis hegyi patak csörgedezik. A legérdekesebb, egyben legismertebb sziklafal a szoros bejáratánál álló Oltár-kő, melynek tetején egy kereszt áll. Nagy kérdés, hogy tudták felvinni és felállítani a szakrális ereklyét a hegytetőn.
A Gyilkos-tó a Hagymás hegységben található, nyomtatott L alakú vízfelület. A tó egy törmelékfal leomlását követően alakult ki a völgyben 1837-ben, melyet bővizű patakok táplálnak. Különlegességét az adja, hogy a víz közvetlenül az erdőre zúdult rá és mind a mai napig láthatóak a közel 200 éve elpusztult fenyők csonkjai. A 8 km hosszú és átlagosan 100 méter széles tó legmélyebb pontja 10 és fél méter.

Gyergyószárhegy legismertebb nevezetessége a Lázár kastély, amely több mint 500 éve épült. A kastélyt az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotásaként tartják számon, a falu központjától mindössze 200 méterre található. Érdekessége, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem négy évig itt élt. Az épületet 1970-ben részben restaurálták, de napjainkban szomorú látványt nyújt, omladozó falai felújításra várnak. A kastély immár egy éve nem látogatható, így a csoport tagjai, csak kívülről csodálhatták meg.
A zarándoklat utolsó állomását a messze földön híres Korondi vásár jelentette, ahol iparművészek, gyönyörűen megmunkált kézműves alkotásokkal várták a látogatókat és vásárlókat. A tárgyi emlékek, illetve ajándékok beszerzése után megfáradva, de lélekben feltöltődve és megerősödve utaztak haza a zarándokcsoport tagjai Mezőkövesdre.

B. K.