Nyakunkon a kánikula!
A napokban és várhatóan az elkövetkezendő hetekben is országszerte több órás napsütésre, fokozódó kánikulára lehet számítani, csapadék az időnként megnövekedő felhőzet ellenére nem várható.
A meleggel kapcsolatos riasztást háromfokú skálán közli a meteorológiai szolgálat. A legalacsonyabbat (sárgát) abban az esetben adják ki, ha a napi középhőmérséklet megközelíti a 25 Celsius fokot. A narancssárga riasztás akkor lép életbe, ha a napi középhőmérséklet három napon át meghaladja a 25 fokot, vagy egy napon átlépi a 27-et. A legmagasabb (vörös) a riasztás akkor, ha három napon keresztül 27 fok fölött van a napi átlaghőmérséklet.
A következő hetekben a felmelegedés és enyhülés váltakozik, gyakoriak lesznek a 30 °C és 35 °C közötti hőmérséklet, sőt akár a 40 °C -hoz is közel kúszhat a hőmérő higanyszála.
Ilyen időjárási körülmények között ismerettel kell rendelkeznünk arról, hogy a magas külső hőmérséklet a szervezet vízháztartásában milyen kóros, azonnal orvosolandó problémákat tud okozni.
Az egyik ilyen tünetegyüttest Hőkollapszusnak nevezik az orvosok.
Ez a meleg miatti ájulás, amely esetén az eszméletvesztés rövid ideig tart, néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább. A beteg az
ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása. A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés, a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését okozza.
ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása. A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés, a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését okozza.A közismert kánikula betegség a Napszúrás. Az enyhe panaszok a fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés, hányinger formájában jelentkeznek. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, jelentős emelkedése következik be (akár 39-40°C is lehet). A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti. Csecsemők esetében jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető. A csecsemő enyhe fizikai ingerekre is erős védekező mozgásokkal reagál. A 
legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot - lehetőleg vizet, és sohasem alkoholtartalmú italt! Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Azonban ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.
legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot - lehetőleg vizet, és sohasem alkoholtartalmú italt! Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Azonban ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.A harmadik és egyben az egyik legészrevehetetlenebb tünet a Kiszáradás:
Az izzadás folyadék- és sóvesztéssel jár, és ezek pótlása nélkül kiszáradáshoz vezet. Ennek lehet tünete a fáradékonyság, az étvágytalanság, szédülés, fejfájás, a szapora szívverésérzés, hányinger-hányás, az izomgörcsök és az eszméletvesztés.
Egy szinte új fogalom a Vízmérgezés. Ez a másik szélsőséges eset, amely a nagyfokú verejtékezés során kialakult só- és vízhiányos állapot nagy mennyiségű folyadékbevitellel való rendezése, egyidejűleg a konyhasó pótlása nélkül úgynevezett vízmérgezést okozhat, melynek vezető tünetei közé tartozik a látászavar, valamint az izomgörcsök.
A sokszor emlegetett hőguta a kánikukla okozta betegségek között az egyik legkomolyabb tünetegyüttes. A magas külső hőmérsékleti viszonyok mellett végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhőmérséklet a 41 °C fokot is elérheti, és kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, majd tartós hatása esetén akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hőguta alakulhat ki.
A Hőkimerülés a hőártalmak olyan típusa, mely hosszabb idő, általában több nap alatt fejlődik ki. A vízhiányos forma kialakulását a víz bevitelének hiánya vagy a víz fokozott vesztése (hányás, hasmenés) hozza létre. A sóhiányos forma legtöbbször verejtékezés következtében alakul ki, vagyis a verejtékezés
intenzitásával a víz és ásványi anyagok pótlása nem képes lépést tartani. Fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, később nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki.
intenzitásával a víz és ásványi anyagok pótlása nem képes lépést tartani. Fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, később nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki.A Hőpangás nagyfokú fizikai terhelés következtében, leginkább közepesen meleg (25-30°C), párás környezetben alakul ki. Gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél. Veszélyeztetettek az idősek és a túlsúlyosak is. Tünete a nagyfokú izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés és a szapora pulzus. A beszéd és a járás zavara alakulhat ki, létrejöhetnek izomgörcsök is.
