Ugrás a tartalomhoz

Univerziumi kreativitás és agyműködés a matyó kultúrában (videóval frissítve)

Mezőkövesd hírei

Univerziumi kreativitás és agyműködés a matyó kultúrában címmel tartott előadást Sebestény Tamás június 19-én. Az I. Matyó Világtalálkozó keretében megtartott előadáson a témáról telt ház előtt beszélt a szakember a Városi Galéria házasságkötő termében.

A matyó származású Sebestény Tamás előadása elején gyökereiről, emlékeiről mesélt, hiszen szülei Szentistvánon éltek. A saját matyó származása mellett beszélt azon elképzeléseiről, honnan eredeztethető a matyó nép, a matyóság kreativitása. Felállította saját hipotézisét, hogy a matyó nép a hunoktól és a kashmíroktól származhat, ugyanis a talpraesettségét, a kitartását, a küzdeni akarását a hun néptől vehette át, míg az érzékenysége, a művészeti beállítottsága, bőbeszédűsége a kashmiroktól eredeztethető.
Azt is kifejtette, hogy a matyó hímzéseken keresztül a matyó asszonyok tovább adták az utókornak életüket, hagyományaikat, az akkori érzéseiket, hangulatukat. A hímzés nem más mint a természet, a körülöttük lévő világ leképezése. A matyó nép őrzi eredetiségét. A hímzések, a színvilág minden üzen számunkra, azonban ennek megértése gondolkodásmódunk miatt nehéz, hiszen az európai beállítottság a bal agyféltekét, az objektivitást táplálja az emberekben. Ezen üzenetek, a kreativitás és a hímzésekben rejlő ősi történelem megértéséhez viszont a jobb agyféltekénk használatára van szükség. Ezért van az, hogy ezt a gondolkodásmódot gyakorló japánok ennyire érdeklődnek kultúránk iránt.
Sebestény Tamás előadásában azt is felvázolta, hogy a matyó kultúra mélysége és tartalma abból ered, hogy egy jól elhatárolt területen maradt fenn, nem terjedt szét teljesen. A három település által közrefogott népcsoportra jellemző az egyedi nyelvi azonosság.
A szakember azt is elmondta, hogy 13 generációt vagyunk képesek egyszerre átlátni. A saját generációnkon túl a múltban élő hat, illetve az előttünk álló hat generációt tudjuk átfogni. Erre azt a példát hozta, hogy az ő dédnagymamája még megélte az ő, azaz a dédunoka esküvőjét. A vele való beszélgetések során Sebestény Tamás is átvette, átérezte a dédszülő élményeit, tapasztalatait, amelyet, lehetőség szerint majd az ő dédunokája is átemel tőle. Így öröklődik a matyó kultúra, gondolkodásmód generációról generációra. Egyebek mellett ezért maradhatott fenn mind a mai napig a matyó kultúra.

M. Zs.

Kapcsolódó hírek