Ugrás a tartalomhoz

Matyóságunk ünnepe

Mezőkövesd hírei

Idén elsőként nem egy-, hanem két napon át ünnepelhettük a matyó kultúránk UNESCO Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára történő felkerülését. Január 22-én és 23-án megrendezett Matyó Rózsa Ünnepén nemcsak a matyó néptáncosok, hagyományőrzők, hanem a település kulturális életében kiemelkedő szerepet játszó csoportok is bemutatkozhattak. A gálaműsorban pedig egy rendhagyó, a régmúltat és a mai világot párhuzamba állító műsorral várták a kultúrakedvelőket.

A matyó kultúra 2012-ben került fel az UNESCO reprezentatív szellemi kulturális örökség listájára, ennek megünneplésére hívták életre négy évvel ezelőtt a Matyó Rózsa Ünnepét. Mezőkövesd Város Önkormányzata és a Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Nonprofit Kft. által szervezett rendezvény első napján a Mezőkövesden működő táncos és énekes-zenés együttesek, csoportok léptek fel.
Január 22-én este a Pro Urbe-díjas Mezőkövesd Város Fúvószenekara és Mazsorettcsoportja, valamint a SkyDance SE Akrobatikus Rock and Roll mezőkövesdi csoportjai szórakoztatták a közönséget a színvonalas és látványos műsorukkal, valamint a szintén Pro Urbe-díjas Szent László Kórus lépett fel, akik Karai József Matyó szvitjét és Balázs Árpád Matyóföldi summásdalok című művét adták elő.
A program során több ízben gyönyörködhettünk a 2013-ban újraindult Matyóház alkotói által készített matyó ruhákban, amelyet divatbemutató keretében tártak a nézők elé. A modellek a Mezőkövesdi Színészeti Egyesület tagjai, a Járási Hivatal munkatársa, valamint a ruhákat készítő dolgozók voltak. A koreográfia Koczka Krisztina, a Fotogén Modellstúdió vezetőjének munkája. A ruhákat Vámos Margó, népi iparművész, a „Népművészet Ifjú Mestere” tervezte.
A péntek estét a Magyarország ismert hagyományőrző népi metál formációja, a Palmetta zenekar koncertje zárta. Repertoárjukban számos tájegység népdalait szólaltatták meg az együttesre jellemző hol keményebb, hol lágyabb akusztikus hangszerelésben.


Gálaműsor

A január 23-ai gálaműsorban elsőként Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő, a rendezvény házigazdája beszédében a hagyomány- és értékőrzésre hívta fel a figyelmet.
– Nagyon fontos, hogy megbecsüljük értékeinket. Vannak olyan települések, ahol az emberek fel sem ismerik saját értékeiket, nemhogy azt évtizedeken át megőrizzék, továbbvigyék, illetve átadják a következő nemzedéknek. A három matyó település, Mezőkövesd, Szentistván és Tard, nem ilyen. Itt olyan emberek élnek, akik tisztelik kultúrájukat, történelmüket, és méltó módon gondozzák és ápolják azt – emelte ki beszédében Tállai András.
Az est díszvendége dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója volt, aki a matyó kultúrát, valamint Mezőkövesd, illetve a három matyó település örökségük fennmaradásáért végzett lelkiismeretes munkáját méltatta.
– A matyó kultúra, a matyó örökség 2010-ben a Szellemi Kulturális Örökség Jegyzékére történő, majd 2012-ben az UNESCO Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára való felkerülése mérföldkő volt az itt élő emberek és az egész ország számára. Fordulópont volt azért, mert a matyó örökség láthatóvá vált az egész világ számára, illetve azért is, mert új lehetőségeket ad arra, hogy a matyó hagyományt ismerő, megélő és szerető közösség identitásában fennmaradjon – mondta el az est díszvendége.
A köszöntő gondolatok után a mezőkövesdi, tardi és szentistváni néptáncosok, valamint a MASZK Egyesület tagjai egy látványos, különleges dramaturgiájú műsort mutattak be. A „Nem úgy van most, mint volt régen” címet viselő összeállítás rendezője és koreográfusa Juhász László volt.
– A műsor koncepciójának elkészítésekor arra törekedtem, hogy a tánc, a mozgás nyelvén bemutassuk, mennyit és hogyan változtak a szokások, az értékrendek az elmúlt 60-70 évben. Párhuzamba állítottuk a régmúltat a mai világgal. Az este másik különlegessége, az a lánykarikázó koreográfia volt, amelyben az öt mezőkövesdi csoport nőtagjai, több mint negyvenen táncoltak – mondta el Juhász László.
A matyó művészek a tánc, ének és mozgás eszközeivel mutatták be, mennyit és hogyan változott a világ. A jelenetek rávilágítottak a régi és új szokások közötti különbségekre, illetve elgondolkodtattak.
A nagy sikert arató gálaműsorban öt mezőkövesdi néptánccsoport – a Matyó Néptáncegyüttes, a Matyó Népi Együttes, az Eszterlánc Gyermek Néptáncegyüttes, a Százrózsás Néptáncegyüttes, a Rozmaring Néptánccsoport –, a tardi Cseppecskék és Gyöngykaláris Néptáncegyüttes, a szentistváni Karító Néptáncegyüttes lépett színpadra. ők táncukkal a régmúlt szokásait elevenítették fel. A mai kor egy-egy kifigurázott jelenetét pedig a Mezőkövesdi Amatőr Színjátszó Kör Egyesület tagjai tolmácsolták.
A gálaműsorban a táncosok mellett a mezőkövesdi, szentistváni és tardi pávakörök is színpadra léptek, akik népdalokat énekeltek.
A műsorban szereplő együttesek vezetői, koreográfusai: ifj. Zsuráfszki Zoltán, Szabó Judit, Radicsné Hős Dorina, Zelei Ferenc, Molnár János, Bakondi István, Varró Petra, Kovács László, Ágfalvi György, Lévay Andrea, Juhász László, Szikszai Imre, Bartha Istvánné, Varga Józsefné.
Az este során a Bürkös Zenekar kísérte a néptáncosokat, a színpadi hátteret, díszletet pedig Kiss Mátyás népi iparművész készítette.

M. Zs.


Kapcsolódó hírek