
FotókiállÃtás a Matyó Múzeumban (videóval)
Kapcsolódó képek:
Vissza
A Matyó Múzeum fotóarchívumából nyílt kiállítás február 9-én.
A Képek-emlékek-pillanatok című tárlat megnyitóján Agócsné Halász Andrea, a Matyó Múzeum vezetÅ‘je mondott köszöntÅ‘t, aki egyebek mellett a fényképezésrÅ‘l, valamint a fényképezés néprajzban betöltött szerepérÅ‘l beszélt a jelenlévÅ‘knek.
– A hazai táj, a jellegzetes témák ábrázolása, mind az amatÅ‘r, mind a profi fotóművészek körében már a század elsÅ‘ évtizedeitÅ‘l megvalósult. A magyaros stílus a két világháború között teljesedett ki, ugyanakkor a sajtóban nagyon sok olyan fénykép jelent meg, ami nem a parasztság valóságos életét mutatta be, hanem egy kicsit hamis, idealizált faluképet, picit elterelte a figyelmet az egyre égetÅ‘bb hétköznapi gondokról, arról, hogy a nép mérhetetlenül szegény – mondta a múzeum vezetÅ‘je.
Hozzátette, Jankó János magyar néprajztudós már 1894-ben megfogalmazta, a fényképek megörökítik az embereket, a tárgyakat és használatuk módját is, éppen ezért a fotózás az ismeretszerzés sajátos forrásának tekinthetÅ‘. Hozzátette, a fotózás történetén belül jól elkülöníthetÅ‘ek például a történelmi és művészettörténeti korszakok stílusjegyei is, ami néprajzi szempontból is felbecsülhetetlen értéket jelent.
A FÉNYKÉPEZÉS TÖRTÉNETÉRÅ‘L A kiállítást Varga Mátyás nyitotta meg, aki a fényképezés történetérÅ‘l beszélt. A nyugdíjas műszaki oktató elmondta, hogy a fotózás az 1950-es években terjedt el széles körben, ekkor fÅ‘leg szakkörökben, majd késÅ‘bb szakkönyvek segítségével is lehetÅ‘ség nyílt a fényképezés tudományának elsajátítására.
– A fotózás gyakorlatilag az 1850 években kezdett megjelenni, így a matyó népművészet fejlÅ‘dését fotókon végig lehet követni. Nagyon sok életkép, csoportkép, családi és portrékép készült, melyekbÅ‘l a kiállításon fekete-fehér és színes képek is láthatóak – mondta Varga Mátyás.
A beszédeket követÅ‘en digitalizált képekbÅ‘l összeállított zenés rövidfilmet tekinthették meg a jelenlévÅ‘k.
B. K.
Kapcsolódó képek:
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Vissza