Rengeteg természeti és történelmi csoda lelhetÅ‘ fel hazánkban.
Ezen különleges képzÅ‘dmények közé tartozik a Csörsz árok. 

A Magyar Tudomány Napja alkalmából dr. Kulcsár Valéria régész, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének docense tartott elÅ‘adást november 10-én a Matyó Múzeumban. A mintegy egy órás ismertetÅ‘jében bemutatta az ún. Csörsz, más néven Ördög árok keletkezését, amely az Alföld legnagyobb védelmi rendszere volt. A Csörsz által közrefogott területen élÅ‘, harcias nép, a szarmaták hozták létre annak idején az árkot védelmi rendszerként. Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védÅ‘műrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. Kevesen tudják, de a Csörsz árok nincs messze MezÅ‘kövesdtÅ‘l, hiszen a településtÅ‘l délre MezÅ‘kövesd és Szentistván között húzódik az árok egy szakasza. Az árok kialakításának okát keresve, kutatva az idÅ‘k során számos mendemonda, mese született, mint például Csörsz királyfi története. Az árok két helyreállított darabkája kiállítás formájában is megtekinthetÅ‘ Polgárnál, az autópálya mellett, az M3 Archeoparkban, valamint a korabeli sáncnak egy kis rekonstruált része ma is látható a DebrecentÅ‘l keletre, a Vámospércs felé vezetÅ‘ út déli oldalán, a Zsuzsi erdei kisvasút Csere-erdÅ‘ megállójával szemben, az erdÅ‘ben.