Szabadság és béke

2026. március 16.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt az ünnepi szónok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett ünnepségen településünkön.

A forradalom és szabadságharc 178. évfordulóján a városi megemlékezés az 1848-49-es Emlékműnél kezdődött a Mezőkövesd Városi Fúvószenekar jóvoltából térzenével, majd az önkormányzat által meghirdetett szónokverseny győztesének beszédével. Idén Kupihár Botond Mátyás, a Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium tanulója mondhatta el gondolatait az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kapcsán.

A történelem nagy alakjai messzinek tűnhetnek. Szinte legendának. De az ünnep valódi ereje nem bennük van, hanem abban, amit bennünk megmozdítanak. Ha ma egy kicsit bátrabb leszek, már volt értelme. Ha ma egy kicsit egyenesebben állok, már volt értelme. Ha ma egy kicsit jobban figyelünk egymásra, már volt értelme, mert a szabadság nem hangos szó, hanem tartás. Számomra március 15. olyan, mint amikor az ember hajnalban kilép a hideg levegőre. Még minden csendes. Még minden bizonytalan. De a horizonton már ott van a fény. Nem vakító. Nem harsány. De megállíthatatlan és én ebben a fényben hiszek. Abban, hogy minden nemzedék hozzá tud tenni valamit ahhoz a történethez, amelyet magyarságnak hívunk. Nem feltétlenül nagy tettekkel. Néha elég tisztességgel, bátorsággal, emberséggel – emelte ki a szónokverseny győztese.

KOSZORÚZÁS ÉS MŰSOR | Ezt követően Mezőkövesd Város Önkormányzatának, valamint városunk intézményeinek, civil szervezeteinek és a pártok képviselői koszorút helyeztek el a hősök tiszteletére az emlékműnél. Az ünnepségen a Jászai Mari-díjas színész, Érdemes- és Kiváló Művész, a József Attila Színház igazgatója, Nemcsák Károly és Szabó Gyula Győző előadóművész magasztos műsorát tekintették meg az együtt ünneplők. Szabó Gyula Győző előadásában felcsendült például a Bémegyek a földbe lakni című népdal, Wass Albert: Véren vett ország, Kormorán: A Költő visszatér, valamint Juhász Gyula Testamentom című megzenésített művek, míg Nemcsák Károly egyebek mellett Szép Ernő: Imádság, Wass Albert: A bujdosó imája, Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!, Vörösmarty Mihály: Szózat és Petőfi Sándor: A magyar nemzet című költeményeket szavalta el.

BESZÉD | Az ünnepség szónoka Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt, aki beszédében kiemelte, hogy Magyarország olyan sűrű történelemmel rendelkezik, amelyhez fogható nemzeti történelem Európában viszonylag kevés van. A külügyminiszter kiemelte, hogy március 15-e azon napok közé tartozik, amelyek nemcsak büszkévé teszik a magyar embert, hanem március 15-e hősei ki is jelölték az utat a jövőre nézve. Hozzátette, hogy ezen a napon méltán ünnepeljük azokat a márciusi hősöket, akik 1848-ban úgy döntöttek, hogy itt van az idő, eljött az ideje annak, hogy a Petőfi által megénekelt rabláncoktól megszabadítsák magukat, megszabadítsák a hazájukat és felemeljék a szavukat az idegen elnyomás és az idegen zsarolással szemben. Hangsúlyozta, hogy már az akkori hősök is pontosan tudták, hogy nem kicsi a tét. A tét akkor is az volt, hogy Magyarország miként vonul be a történelembe: egy alárendelt tartományként vagy egy erős, szuverén országként.

Szijjártó Péter beszédében arra is kitért, hogy miért volt sikeres az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hazánkban. Kiemelte, hogy Magyarországon a forradalom Budapestről átterjedt vidékre is és a szabadságharc során a magyar emberek hosszú hónapokon keresztül bizonyították, hogy képesek együtt harcolni, hinni és tenni is a hazájukért. Hozzátette, hogy amikor a magyar emberek együtt mondták el, hogy mit kíván a magyar nemzet, akkor azt bizony mindenhol meghallották.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ma is fel kell tenni a kérdést: Mit kíván a magyar nemzet?

Mi a magyar emberek érdeke? Nos, sajnos a békére vonatkozó kívánalom, az most is aktuális. A magyar emberek békét akarnak. Azt akarják, hogy az a háború, ami most már annyi ideje zajlik a szomszédunkban, hogy lassan versenyképes lesz az elmúlt évszázad világháborúival is, az ne érjen el bennünket. Ez nem a mi háborúnk, nincs közünk hozzá, nem a mi felelősségünk. Jogos tehát az elvárás, hagyjanak ki minket belőle. A béke mellett a magyar emberek biztonságot akarnak, fizikai és gazdasági biztonságot. Nem akarják, nem akarjuk, mint ahogy az előző évszázadban is, hogy a magyar javakat, a magyar emberek pénzét és mindazt, ami a magyarokat illetné meg, olyanoknak adják, akik arra nem jogosultak. Ki kell mondani világosan, a magyar emberek pénzének Magyarországon van a helye. A magyar emberek pénzéből Magyarországot, a magyar városokat, a magyar településeket, a magyar vidéket kell fejleszteni. És a magyar emberek joggal akarják azt, hogy maguk dönthessenek arról, hogy kivel lépjünk szövetségre, és kivel ne, hogy ne erőltethessenek rá szövetségesként olyanokat, akik bizony a kárunkat akarják. És az is jogos, hogy a magyar emberek ma is meg akarják őrizni azt az ezeréves keresztény államiságot, amit Szent István királyunktól kaptunk örökül – emelte ki Szijjártó Péter, aki hozzátette, hogy a magyar emberek nem akarják, hogy idegen kultúrákból érkező tömegeket engedjenek be az országba, mert a magyar emberek saját kultúrájukat, hagyományaikat akarják megőrizni.

A miniszter hozzáfűzte, hogy a magyar emberek ugyanezt akarják 178 éve, ezért a kormány feladata az, hogy megvédje Magyarország szuverenitását, kiálljon a haza, a magyar emberek érdekei mellett, mint ahogy eddig is, az elmúlt 16 évben is nemet mondtak minden elnyomó, zsaroló próbálkozásra.
A politikus kitért arra is, hogy ezekben a pillanatokban újra szükség van arra a közös akaratra és arra a közös erőre, amely a fő mondanivalója és mozgatórugója volt az 1848-as eseményeknek, hiszen most is egy olyan döntés előtt áll a magyar nemzet, amelynek jelentősége történelmi, és amely hosszú távra meghatározza a sorsunkat.

hmzs