„Vizet a tájba”
A víz, a növényzet, a klíma kapcsolatáról Báder László mérnök-geográfus tartott előadást városunkban.
A szakember beszélt a föld vízmérlegéről, a jelenlegi helyzetképről, a problémákról és azok megoldásáról. Elmondta, hogy a levegő felmelegedése alulról történik, azaz a napsugarak először a talajt melegítik fel és utána melegszik tovább a levegő. Grafikonon mutatta be a globális felmelegedés irányát, hozzátette, hogy a talaj, a szárazföld a levegőhöz képest sokkal intenzívebben melegszik fel. Egy mérések eredményeit tartalmazó felvételt is bemutatott, amely Noszvajon készült egy buszmegállóban. A mérésekből kiderült, hogy míg az aszfalt 60 Celcius fokos, az árnyékos rész, ahol a buszra váró személy ül, 35 fokos, azonban a leghűvösebb, leghidegebb rész az, ahol a növényzet van. Báder László kiemelte, elmondható, hogy ahol élő növényzet van, az 35 Celsius fok körülire maximalizálja a hőmérsékletet.
A szakember azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad átlaghőmérsékletekben gondolkodni, hanem a táj egységeit külön-külön kell vizsgálni.
Bemutatott egy kukoricaföldön készített hőképet, ahol látszik, hogy a csupaszon hagyott talaj a kukorica sorok között – mert gondos gazda a talajról minden más növényzetet kitakarított – 56 Celsius fokos, míg a kukorica 34 fokos. Hozzátette, hogy azzal, hogy kigazolta a területet az ember, többet ártott, mint használt.
A napenergia után a víz szerepére tért ki az előadó. Elmondta, hogy a csapadékvíz 8-11%-a folyik le hazánk folyóin, tavain, a csapadék nagy százaléka elszivárog, vagy rögtön elpárolog.
Kiemelte, hogy a víz fajhője kapcsán, hogy a víz ötször lassabban melegszik, mint a körülöttünk lévő természetes és mesterséges anyagok, mint például a beton, a talaj. Ha van elég víz a tájban, akkor lassabb a felmelegedés, hiszen ötször több energia kell ahhoz, hogy egy vizes táj felmelegedjen.
Általában a gazdák azt szeretnék, hogy minden víz, tápanyag az általuk ültetett növényt segítené, ezért a mellette lévő talajt teljesen lecsupaszítják. Azonban, ha a növény mellett lévő talajt hagyjuk felmelegedni, az sokkal rosszabb a növénynek. Azonban folyamatos talajborítás és árnyékolás esetén nem melegszik fel olyan nagyon a talaj – emelte ki a szakember, aki hozzátette, hogy az öntözés ezt a bajt nem oldja meg, hiszen egy száraz földnek folyamatosan több és több vízre van szüksége, ezt a csapadék nem biztosítja, ezért fontos, hogy minél több növény legyen a talajon, amely biztosítja az árnyékolást, visszafogja a talaj melegedését.
Báder László előadását az érdeklődők a Matyó Kertbarát Egyesület által elindított ingyenes kertészkurzus keretében hallgathatták meg január 21-én a Rendezvényközpontban.
hmzs
MEZŐKÖVESDI MÉDIA NONPROFIT KFT. 2 db kép
