Új nevet kapott a zeneiskola
Fotó: Csendes Szonja
Béres János, Kossuth-díjas furulyaművész, népzenekutató, zenepedagógus nevét vette fel a Mezőkövesdi Alapfokú Művészeti Iskola.
A szeptember 6-ai névadó ünnepségen dr. Fekete Zoltán polgármester mondott köszöntőt, melyben elsőként visszaemlékezett az intézmény névváltozásaira. Elmondta, hogy a zeneiskola 1960. és ’63 között a Sátoraljaújhelyi Állami Zeneiskola főiskolájaként működött, 1963-tól önálló intézménnyé vált, ekkor a neve Állami Zeneiskola volt. 1995-től a Városi Zeneiskola, 2000 szeptembere óta a Zeneiskola és Művészeti Iskola nevet viselte, 2005-től az iskola többcélú intézmény tagintézménye lett és megalakult Mezőkövesdi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat, majd 2010-től Mezőkövesdi Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat lett. 2013 januárja után Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Alapfokú Művészeti Iskolája nevet kapta. 2019-ben újra önálló intézményként folytatta tevékenységét Mezőkövesdi Alapfokú Művészeti Iskola néven.
Hatvan év alatt hét neve volt az intézménynek, ez a nyolcadik. Ha névadóról beszélünk, akkor azt szoktuk mondani, hogy a név az ember tulajdonságát is megjeleníti. Új nevet kap az iskola, bízom benne, hogy ez végleges lesz ugyanúgy, mint ahogy végleges lett az iskola profilja is. Mi nagyon szeretjük ezt az iskolát, az általa szervezett rendezvényeket, nagyon szeretjük, hogy gyermekeink nemcsak zenét, hanem művészetet is tanulnak. Ez az iskola ékköve Mezőkövesdnek, de azt gondolom, hogy az egész régiónak is. Rendkívül jó tudni, hogy olyan neve lesz az iskolának, amely kifejezi az intézmény egyéniségét is – emelte ki dr. Fekete Zoltán.
A város vezetője után Tállai András, miniszterhelyettes térségünk országgyűlési képviselő mondott beszédet.
Mindannyian büszkén tekintünk az iskola névadójára, Béres Jánosra, mert Béres János furulyaművész, zenepedagógus tehetségével kivívta magának nemcsak a kortársak, hanem az utódok tiszteletét is. Legfőképpen a mezőkövesdiek tiszteletét, mivel több évtizeden keresztül ápolta a matyó kultúrát, oktatta és művelte a népzenét. Béres János életműve elismeréséül a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje, a magyar kultúra ápolásáért Kossuth-díjban részesült – kezdte ünnepi beszédét a miniszterhelyettes.
Tállai András hozzátette, hogy a zeneiskola már 61 éve a hagyományokat hűen ápoló, a kultúrájukra büszke, eredményes múlttal rendelkező oktatási intézmény, ahol a zenei nevelés mindenek felett áll. Több mint 20 éve komplex művészeti iskolaként működik, ahol a zene mellett tánc- és képzőművészetet is lehet tanulni. Hozzáfűzte, hogy az iskola vezetőinek, pedagógusainak, oktatóinak folyamatos munkája, sikerei bizonyítják mély elhivatottságukat, kiemelkedő tudásukat, színvonalas hozzáértésüket. A miniszterhelyettes zárásként kiemelte, hogy a névadás egy új szakaszt nyit meg az intézmény életében. Nem azt jelenti, hogy minden megváltozik, hanem azt jelenti, hogy a névadóhoz hűen tovább viszik az elért eredményeket, értékeket, mert Béres János személye minden szempontból fontos, egyfajta elköteleződést jelent a névadó ars poétikája, munkássága mellett.
Dr. Maruzsa Zoltán közneveléséért felelős államtitkár a névadás ötletéről, a kezdetekről beszélt. Elmondta, hogy tavaly ősz folyamán Béres János özvegyével, Béresné Szöllős Beatrixszel egyeztettek a mezőkövesdi intézmény névváltoztatásáról, amelyet már akkor az iskola nevelőtestülete és az illetékes tankerület is támogatott.
Az intézmény eddigi nevei intézménytípust, feladatot és sok mindent jelöltek, de ezek nem adták vissza az intézmény arculatát. Nagyon sok zeneiskola, művészeti iskola veszi fel Kodály Zoltán, Bartók Béla és a magyar zenepedagógia nagy alakjainak nevét. Mégis úgy gondolom, hogy külön öröm és lehetőség az, hogy itt egy olyan személy lehet a névadó, aki helyi gyökerekkel, helyi kötődéssel, helyi tevékenységgel rendelkezik és munkája olyan magas állami és helyi elismerésben részesült, ami jó alapot jelentett arra, hogy a névváltoztatást támogassuk. A magyarságnak van saját zenei kultúrája, van saját zenei nyelve. Az ünnepség elején elhangzott Béres János-átiratok is azt bizonyítják, hogy Béres János ezt a nyelvet beszélte. Ezért úgy gondolom, hogy kiváló névválasztásról hozhattunk döntést, hiszen olyan személy adhatja meg elnevezésében az iskola arculatát, aki helyi gyökerekkel rendelkezve, az itteni nemzeti kultúra alapjait jól ismerve, azt művelve, a magyar zenei nyelvét beszélve világos kijelölést ad azoknak a jelenlegi, utánunk jövő zenepedagógusoknak, akik ezt a zenei nyelvet, ezt a művészeti nyelvet és hagyományt átadják a gyerekeknek – mondta el az államtitkár.
Nick Ferenc, a Kultúra Lovagja, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke bemutatta az ünnepségen Béres János Kossuth-díjas furulyaművész, népzenekutató, zenepedagógus, iskolaalapító, a Magyar Kultúra Lovagja életpályáját.
Több mint hatvan éve annak, hogy Béres János kultúraszervező a városba, nevezetesen a Kisjankó Bori ház hátsó szobájában, a Matyó Rózsa Vendégfogadó, a dohánybeváltó szobáiban, a művelődési ház öltözőiben lakott, majd 1982-ben költözött a Zsóry-fürdőbe. 12 évvel ezelőtt feltettem neki egy kérdést, miszerint mikor találkozott először a matyókkal. Béres János erre a kérdésre elmesélte, hogy a szülőföldje közeli földeken sokszor mezőkövesdi summások dolgoztak, megmutatták a viseletüket, táncoltak, de ami őt leginkább megfogta, az az volt, hogy munka után énekelve tértek haza. Ez annyira érdekes volt számára, hogy megkérdezte az édesapját, miért énekelnek. Az édesapja erre úgy felelt, hogy magyar ember csak jól végzett munka után énekel. Béres János, ahogy a 12 évvel készített interjúban fogalmazott, ekkor szeretett bele a matyókba – ismertette a neves furulyaművész mezőkövesdi kötődését Nick Ferenc, Béres János régi ismerőse. Az elnök mindemellett összefoglalta Béres János gyermekkorát, furulyasikereit, zenepedagógusi pályaválasztását, tanulmányait.
Nick Ferenc kiemelte, hogy Béres János indította el a magyarországi furulyaoktatást a maga készítette hangszerekkel (Béres-furulya) és tantervekkel. A furulyaoktatáshoz számos tankönyvet írt, amelyből a Furulyaiskola 1965 óta több százezer példányban jelent meg, valamint más nyelvekre is lefordították. 1975-ben megalapította az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát. Emellett beszélt a Magyar Rádióban, a Magyar Televízióban végzett munkájáról is.
Nick Ferenc zárásként elmondta, hogy 2024. szeptember 21-én a Béres János által alapított Óbudai Népzenei Iskola átveheti a Magyar Örökség-díjat.
Az iskola új nevéről szóló okiratot és táblát Gál János, a Mezőkövesdi Tankerületi Központ igazgatója adta át Mozerné Horga Stefánia igazgatónak.
Tisztelettel megköszönöm minden döntéshozónak, köszönöm a felkérést az iskolánk és a város, a művészetoktatásban résztvevők nevében. Igyekszünk méltók lenni továbbra is a művészetoktatáshoz, Mezőkövesdhez, a hagyományokhoz és a névadónkhoz. Köszönjük szépen – emelte ki Mozerné Horga Stefánia igazgató.
Az eseményen Béres János özvegye, Béresné Szöllős Beatrix cimbalomművész és a Béres család több tagja is jelen volt.
Az ünnepségen a művészeti iskola növendékei, művésztanárai is felléptek, akik például több Béres János által átdolgozott művet adtak elő. Mellettük Ziegenhain Júlia, Béresné Szöllős Beatrix tanítványa is fellépett.
A névadó ünnepség délután a Matyó Múzeumban folytatódott, ahol megnyílt az a kiállítás, mely Béres János hangszergyűjteményét mutatja be.
hmzs
MEZŐKÖVESDI MÉDIA NONPROFIT KFT. 24 db kép
