Ugrás a tartalomhoz

Nemzeti összetartozás

Mezőkövesd hírei

„Nem, nem, soha, avagy a trianoni békediktátum” címmel mutatta be ünnepi műsorát a Mezőkövesdi Református Színkör a nemzeti összetartozás napja alkalmából.

A színkör tagjai a magyarság történelmét elevenítették fel a csodaszarvas legendájától kezdve, a tatárjáráson, a nándorfehérvári diadalon át, a mohácsi vészig, hazánk három részre szakadásáig. Szó esett ezen kívül Hunyady Jánosról, Zrínyi Miklósról, a csángókról, az 1848-as forradalom és szabadságharcról, valamint a szereplők idéztek Arany János: A walesi bárdok című alkotásából is. Felelevenítették a kiegyezést, a Kasszandra-levelet, az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulását, az első világháborút, majd a Trianoni békediktátumról és súlyos következményeiről is részletesen beszéltek. Emellett arról is említést tettek, hogy a békediktátum hogyan hatott a magyar kulturális élet szereplőire. A műsorban elhangzott többek között az Amikor egy nemzet a szívét kéri vissza, a Tartsd magad nemzetem, az Ott, ahol zúg az a négy folyó, a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország és a Nélküled című dal is. A műsort Budai Károly állította össze, írta és rendezte.

Az ünnepség a Rendezvényközpont után az Összetartozás és a magyar feltámadás emlékművénél folytatódott, ahol elsőként dr. Fekete Zoltán, városunk polgármestere mondott beszédet. Kiemelte, hogy az összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap hazánkban, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe a magyar országgyűlés.

A törvény elfogadásával kinyilvánította, a több állam fenntartósága alá vetett Magyarország minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása meghatározó eleme. A törvény ellen csupán 55 MSZP-s képviselő szavazott nemmel, mert szerintük a törvény rontja Magyarország jószomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekét. Felmerül a gondolat bennem, ideje lenne egy nemzeti szégyentablót létrehozni, ahová mindazok nevét és fényképét rögzítenénk, akik nemzetünk és a magyarság ellen tettek úgy, hogy egyébként magyar állampolgársággal rendelkeznek – emelte ki dr. Fekete Zoltán.

1920. június 4-én egy nemzet sírját ásták meg Párizs mellett. Azt gondolták a sírásók, hogy hamar végeznek, mert azt a pusztítást és csonkolást, melyet végrehajtottak, nem bírhatja ki élve egy nemzet sem. Élettel össze nem egyeztethető sérüléseket okoztak, de a hóhérok egy valamit nem tudtak; a magyar nemzetet nem lehet elpusztítani. Ezer év alatt sokan és sokszor megpróbálták, de túlélt a nemzet mindent, minden gyötrelemből és bajból megerősödve került ki. A magyarok nagyasszonya, égi pátrónánk óvón teríti ránk palástját és vigyáz az ő nemzetére, Trianon hiénáinak fogalma sem volt erről  – emelte ki a városvezető.

Az összetartozás napján minden magyar szív összekapcsolódik. Tudjuk jól, hogy Európában most csak innen, a Kárpát-medence szent földjéről szól az igaz szó, a tébollyal és a halál kultúrájával szemben a normalitás és az élet, a békés élet iránti vágyat csak itt lehet hangosan kimondani. De egy kis marék kovász képes megkeleszteni több kiló tésztát. A béke utáni vágy, melyet még teremtéskor az Isten oltott bele az emberbe, előbb-utóbb győzni fog. Azért, hogy ez így legyen, egy pillanatra sem szabad meginogni, a magyar nemzet összefogva a politikai határokon át képes újra csodát tenni. A csíksomlyói nyeregben összegyűlt több százezer magyar a világ legnagyobb katedrálisában példát mutat Európának és a világnak  – mondta dr. Fekete Zoltán polgármester.

Kiemelte, hogy nem választhatnak el erőszakkal ránk kényszerített határok, nem félemlíthetnek meg és nem szakíthatnak el egymástól. Felvidék, Kárpátalja, Erdély, a Bánság és az Őrvidék mindig a Szent koronához fog tartozni, mert a léleknek és a szívnek nem parancsolhattak és nem parancsolhatnak, ahogy a múltban se Isztambulból, se Bécsből, se Moszkvából, úgy most Brüsszelből sem tette hozzá. Elmondta, hogy maroknyi nép vagyunk az emberiség egészében, de ha együtt vagyunk és összefogunk senki sem árthat nekünk.  

Ezt követően koszorúzással folytatódott az ünnepség. Mezőkövesd Város Önkormányzatának koszorúját Tállai András miniszterhelyettes, térségünk országgyűlési képviselője és dr. Fekete Zoltán polgármester helyezte el. Emellett a Fidesz és a Polgári Kör mezőkövesdi szervezetének képviselői helyeztek el koszorút az emlékműnél, majd az ünnepség résztvevői rótták le tiszteletüket június 4-én.

B. K.

Kapcsolódó hírek