Örökké nyíló rózsa
Hetven éve nyílt meg a Matyó Múzeum első kiállítása. A jubileum alkalmából szakmai konferenciát rendeztek Örökké nyíló rózsa címmel a II. Matyó Világtalálkozó keretében július 5-én.
Az esemény elején Agócsné Halász Andrea, a Matyó Múzeum vezetője üdvözölte a megjelenteket, és röviden összefoglalta a múzeum létrejöttét, fontosabb állomásait. A múzeum 1952-ben kapta meg a működési engedélyt, ekkor még más múzeumoktól kölcsönkapott tárgyak képezték a kiállítás anyagát. Az első tárlat 1953. július 26-án nyílt meg, amely a matyó népviseletet és hímzést mutatta be. A múzeumvezető kiemelte Dala József gyűjtőmunkájának pótolhatatlan szerepét, melynek eredményeképpen a múzeum 1975-től már saját tárgyaiból tudta berendezni a kiállítását. Emellett kiemelte, hogy az intézmény életében 2005. fontos mérföldkő volt, amikor a jelenlegi épületbe költözhetett át a múzeum. A bevezető gondolatok után dr. Fekete Zoltán polgármester mondta el köszöntőjét.
– Ha nincsenek gyökereink, akkor nem tudjuk felszívni azt az életerőt, ami elődeinkben volt, akkor mi is úgy járunk, mint a kidőlt, elszáradt fák, melyeknek nem voltak elég mélyre nyúló gyökerei. Ahhoz, hogy gyökerünk legyen, meg tudjuk magunkat becsülni ebben a világban, ahhoz mindenképpen szükség van arra, hogy ismerjük a múltunkat. Múltunk megismerésének elengedhetetlen eszköze a múzeum – emelte ki a városvezető.
A városvezető után Tállai András, miniszterhelyettes, térségünk országgyűlési képviselője idézte fel a Matyó Múzeum múltját, a jelenlegi épületébe történő beköltözését, a város kulturális életében elfoglalt szerepét.
– A múzeum életében 2002-ben nagy változás történt, ugyanis ekkor az önkormányzat megvásárolta az akkori Kormány 100 millió forintos támogatásának köszönhetően a Korona szálló épületét. Büszke vagyok arra az időszakra, akkor a Pénzügyminisztérium államtitkára és országgyűlési képviselő voltam, nagyon örülök, hogy ezt a nagyszabású projektet segíteni tudtam. A múzeum felújítását pedig már, mint polgármester követhettem és segíthettem abban, hogy 2005. június 25-én átadhassuk a gyönyörű, új múzeumot – mondta el Tállai András, aki beszédében elmondta, hogy köszönet illeti mindazokat, akik kultúránk felkutatásáért és életben tartásáért sokat tettek és tesznek, hozzátette, hogy hálát kell adnunk egykori és korunk alkotóinak is. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy mindannyiunk közös felelőssége, hogy a múlt emléke a jövő értéke is legyen.
Az eseményt színesítette a Matyó Néptáncegyüttes tagjainak műsora.
A program ezt követően szakmai konferenciával folytatódott. A délelőtt során négy előadást hallgathatott meg a közönség. Dr. Koticsné Dr. Magyar Márta, a debreceni Déri Múzeum munkatársa a debreceni múzeum gyűjteményében szereplő matyó népművészeti emlékekről beszélt, dr. Sári Zsolt, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa pedig a skanzenben fellelhető, kiállított műtárgyakról, Gari Takács Margitnak a matyó örökség továbbadásában elfoglalt szerepéről mesélt a hallgatóságnak. Dr. Bodnár Mónika, a miskolci Herman Ottó Múzeum képviseletében az annak idején Mezőkövesd város által a múzeumnak adományozott matyó szobát, az abban található tárgyi és egyéb emlékeket mutatta be. A délelőtti program zárásaként a budapesti Néprajzi Múzeumból érkező Katona Edit az 1896-os ezredéves kiállításon bemutatott matyó népviseletről tartott előadást.
A konferencia délután16 óráig folytatódik még a Rendezvényközpontban, ahol további hét szakmai előadás mutatja be a matyó kultúra átörökítését, őrzését, annak különböző módjait.
hmzs
